Művészet és szerzői jogok

A művészek értelmezésében a jog és a művészet mindig két ellentétes szó 😂 hiszen a művészetben elvileg mindent szabad, a jogot pedig egyezményesen leginkább arra találtuk ki, hogy mit nem szabad. Éppen ezért eléggé ingoványos, szerteágazó terület, és az esetek többsége megannyi szakember bevonásával egyedi vizsgálatot követel. Összeségében véve a műalkotások szerzői jogai nem régóta, csupán az 1886-os Berni Uniós Egyezmény óta bonyolítja a művészek, lelkes művésztanoncok, és műkedvelők életét. Az elmúlt 25 évben, az internet, és a közösségi média térnyerésével meg pláne, és még inkább!

Ha mélyebbre szeretnél ásni az alapinformációknál, az alábbi publikációkat, cikkeket nyugodtan olvasd el 👇

De ha megelégszel Velem is, összefoglalom Neked a lényeget, hogy mi az, ami érinthet minket, akik itt a magunk örömére, magánszemélyként összegyűlünk, és festegetünk. Afelől előre megnyugtathatlak, hogy nem fog a rendőrség üldözőbe venni 🫣 ha festményeket másolsz, márcsak azért se, mert ez a festészet tanulásának egyik bevett módja. Máshogy nem igazán lehet🧑‍🎨🥰

Íme a legfontosabb tudnivalók 👇

1️⃣ Egy műalkotás védelmi ideje a szerző halálától számított 70 év után lejár. Ezután szó szerint bárki, bármire felhasználhatja a művet ‼️ nem nagyon ragoznám tovább, szerintem mindenki érti. 

2️⃣ Ha a szerző halálának pontos dátuma ismeretlen, akkor a mű nyilvánosságra hozásának dátuma lesz a mérvadó.

3️⃣ A védelmi idő alatt, tehát a szerző életében, vagy a halála utáni 70 éven belül a mű felhasználása általában engedélyhez kötött. A felhasználás joga tulajdonképpen a mű másolására, többszörözésére, illetve terjesztésére szóló jogosultságot jelenti. 

4️⃣ De van egyértelmű kivétel, amikor nincs szükség engedélyre, tehát a műalkotás SZABADON FELHASZNÁLHATÓ.  Ezek pedig:

➤ a mű részletének idézése a szerző nevének feltüntetésével

➤ szűk körben a mű iskolai oktatás vagy tudományos ismeretterjesztés céljára történő felhasználása

➤ valamint a mű magáncélú, természetes személy általi lemásolása, de csak akkor, ha az jövedelemszerzés célját nem szolgálja

➤ a szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül is felhasználható. Látkép esetében akkor szükséges a szerző nevét feltüntetni, ha azon az alkotás önállóan szerepel

5️⃣ Mitől lesz valami műalkotás? 🤔 A törvény által nevesítetten a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve, valamint a fotóművészeti alkotások (később a törvényszöveg kiemelten említi a képet, a kollázst, a festményt, a rajzot, a metszetet, a nyomatot, a litográfiát és a szobrászati alkotást). Az oltalmat az alkotás egyéni, eredeti jellege alapozza meg, ez képezi a szerzői jog alapját. Összességében az mondható el, hogy az alkotás akkor „egyéni”, ha „az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát”, és akkor „eredeti”, ha „az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata” (Szerzői Jogi Szakértő Testület 38/03. számú szakvélemény).

6️⃣ A fotóknál egy kicsit problémásabb a helyzet, hiszen a festményekről, szobrokról, épületekről, tárgyakról, bármilyen más egyéb műalkotásokról készült fotó az esetek többségében nem minősül külön műalkotásnak, így a fotósnak szerzői jogi igénye általában nem lehet. A fotóknál az egyéni, eredeti jelleg kifejeződésének sarokpontjai az alábbi „fogalmak” mentén foglalhatók össze: téma, illetve a kompozíció kiválasztása, a fotóhoz választott beállítás, a képkivágás egyedisége, az expozíciós idő megválasztása, illetve speciális objektív használata. Reprodukciós fotók készítésekor a minél valósághűbb reprodukció, az eredeti műhöz hű fénykép készítése a cél, és ez szinte teljes mértékben kizárja a fotós egyedi meglátásait. Ettől függetlenül előfordulhat, hogy egy fotós mégis jogosult szerzői igényeinek érvényesítésére, de ez nagyon ritka.

Az “amatőr” rajzos, festős közösségekben őrületbe kergetik egymást az emberek azzal, hogy mit nem szabad 😱🤯 Sőt olyat is olvasni, hogy szinte már semmit nem szabad 🙂 csakis fejből rajzolni! Hát ez a legnagyobb butaság, amit valaha is olvastam ‼️ Éppen ellenkezőleg ‼️Az alap tudnivalókat azért gyűjtöttem össze, hogy ezeket a felesleges ijesztgetéseket megcáfoljam. Inspirációként szinte bármit használhatsz, ötleteket mindenből meríthetsz, csak mindent mindig át kell szűrni, dolgozni, és újat csinálni belőle. A szolgai másolás biztos hogy nem jó, és én mindig éppen az ellenkezőjére bíztatok mindenkit 🤪🤭

Hidd el, hogy bármilyen interneten talált fotót használhatsz a saját, egyéni műalkotásod létrehozására. Viszont van egy etikai része is a dolognak. Ha fotóról készítesz egy festményt, és mindenképpen szeretnéd megemlíteni a fotóst tiszteletből, csodálatból, vagy mert annyira mélyen érintett a képe, és szeretnéd, hogy minél többen megismerjék az ő művészetét, akkor nyugodtan tedd meg. De ez nem kötelező, nem sért szerzői jogokat, főleg akkor, ha esetleg fizettél is a fotóért. A festményeden a te aláírásod díszeleg majd, te jegyzed a képet, te léphetsz fel majd a szerzői jogaidért, és el is adhatod majd a képet. Példának felteszem ide Afremov Szarvasok című festményét (tudományos ismeretterjesztés céljából 😆🤪) és a fotót, ami alapján valószínűleg készült. A festményt jóval korábban ismertem már, de a fotóról tudomásom se volt, amíg egy ingyenes stockphoto oldalon valahogy elém került (az összehasonlításhoz mozgasd a csúszkát)

Left ImageRight Image

Ha egy másik festő alkotását lemásolod magadnak, azért, hogy tanulj, oktatási célból, nincsen semmi probléma. Az egyetemen még ma is így csinálják egyes mesterek, és a középkori festőcéhekben is ez volt a módi. Egy ilyen másolatra még a saját szignódat is ráírhatod, hiszen pont ez a lényeg. Ha az eredeti festő szignóját teszed rá, éppen akkor hamisítasz, és éppen ez az, ami nemcsak hogy szerzői jog megsértése, hanem még bűncselekmény is. Ha utána még megpróbálnád ezt a festményt eredetinek beállítani, és úgy eladni, na akkor tartozna a rendőrségre, bíróságra az ügy. A helyes etikai szignózás úgy néz ki ilyen esetben, hogy a saját nevedet írod a festményre, a hátulján pedig jelzed, hogy “Tanulmány XY képe alapján”. Ha a művész neve ismeretlen, akkor az “Ismeretlen festő műve alapján” kifejezést ildomos használni. 

Mivel a képeket oktatási célból hozom én is, a legkülönbözőbb festőktől, mindig más és más stílusban, így a festmények hátulján nem engem kell megemlíteni, hanem az eredeti festőt. Viszont, ha esetleg posztolod közösségi média oldalakon, vagy kiállításra kerül valahol a festményed, akkor örülök, ha megemlíted, hogy kinek az útmutatása, videói alapján tudtad elkészíteni a képet. Amennyiben az én saját alkotásomról van szó, akkor egyértelműen engem kell megnevezni a kép hátulján (jelenleg sajnos még kevés ilyen kép van, de idővel egyre több lesz 😍) 

A szerzői jogokkal kapcsolatban, egy utolsó fontos dolgot szeretnék még megemlíteni, de minden videóm ezzel a “lelki fröccs”-csel kezdődik, ezért biztos vagyok benne, hogy már tudod is miről van szó. Biztos, ami biztos alapon még egyszer 👉 Az oktatóvideók az én személyes szellemi termékeim, és a felhasználás csupán a megtekintésükre, és ez alapján a saját festményed létrehozására vonatkozik. A videók bármilyen más felhasználása, legfőképp azok ingyenes terjesztése, kereskedelmi forgalomba hozása tilos. Amennyiben ez megtörténik, a szerzői jogaim érvényesítésével fogok élni, az illető klubtagságát pedig azonnal felfüggesztem. 

Remélem, így már egy kicsit világosabb lett minden. Jó festést! 🖌️